Szöglyuk javítása: mikor javítható a gumiabroncs?

Rate this post

Mikor javítható a szög okozta defekt? Ismerd meg a 6 mm-es határt, a javítható zónát, a belső vizsgálatot és a szakszerű gumijavítás menetét!

A gumiabroncs szöglyukjavításának ábrája: a középső futófelület zölddel jelölve javítható, a piros vállrész és oldalfal nem javítható.

Szöglyuk javítása: mikor javítható a defektes gumiabroncs, és hogyan kell szakszerűen elvégezni?

1. Mikor javítható egy szöglyuk?

A szög okozta sérülés elsősorban akkor lehet javítható, ha az a futófelület megfelelő középső zónájában található, nem túl nagy, és nem okozott további szerkezeti károsodást. A javíthatóság megítéléséhez legalább az alábbiakat kell ellenőrizni:

  • Hol helyezkedik el a sérülés?
  • Mekkora a tényleges sérülési csatorna?
  • Milyen szögben hatolt be a szög?
  • Megsérültek-e a belső szerkezeti elemek?
  • Használták-e az abroncsot jelentősen csökkent légnyomással?
  • Volt-e korábbi javítás?
  • Mit engedélyez az adott abroncsgyártó?

A külső szemrevételezés önmagában nem elegendő.

2. Hol javítható a gumiabroncs?

A javíthatóság egyik legfontosabb feltétele a sérülés elhelyezkedése.

Középső futófelület: a hagyományos szöglyuk-javítás elsődleges területe. Megfelelő feltételek mellett javítható lehet.

Vállrész: a futófelület és az oldalfal átmeneti területe. A dinamikus igénybevétel miatt a hagyományos javítás általában nem engedélyezett.

Oldalfal: folyamatosan változó alakváltozásnak van kitéve. A hagyományos javítás itt nem alkalmazható automatikusan. Egyes gyártói előírások kivételeket is tartalmazhatnak, ezért az adott abroncsra vonatkozó dokumentációt kell ellenőrizni.

A Continental a futófelület középső háromnegyedét jelöli meg javítási zónaként. A Michelin szintén kizárja a vállsérüléseket a szokásos javításból.

3. A 6 mm-es szabály – mit jelent valójában?

A szöglyuk javításánál gyakran találkozunk a 6 mm-es maximális sérülési átmérővel. Ez fontos szakmai támpont, de nem szabad úgy értelmezni, hogy minden 6 mm alatti sérülés automatikusan javítható.

A különböző források álláspontja:

  • Az USTMA amerikai javítási eljárása legfeljebb 6 mm-es sérülést enged meg.
  • A Continental európai tájékoztatója 6 mm vagy nagyobb átmérő esetén nem javasolja a javítást.
  • A Goodyear európai tájékoztatója 6 mm-nél kisebb, megfelelő helyen található sérülést tekint potenciálisan javíthatónak.
  • A Michelin európai tájékoztatója a sérülés helyét, méretét és az abroncs belső állapotát hangsúlyozza, de nem határoz meg minden abroncsra egységes 6 mm-es értéket.

Fontos: a 6 mm nem magyar jogszabályi határérték. A konkrét javítási mérethatárt az adott abroncs és a választott javítórendszer előírásai alapján kell meghatározni.

4. Miért kell leszerelni az abroncsot?

Ez a szakszerű javítás egyik legfontosabb követelménye. A kívülről látható szöglyuk nem mutatja meg, hogy milyen állapotban van az abroncs belső szerkezete. A jelentősen csökkent nyomással történő továbbhaladás következtében kialakulhat:

  • belső gumiréteg-károsodás;
  • túlmelegedés;
  • a belső felület felmorzsolódása;
  • szerkezeti deformáció;
  • karkasz- vagy övsérülés.

Ezek egy része kívülről nem látható. Az ETRTO és a Michelin is hangsúlyozza a leszerelés és a belső vizsgálat jelentőségét. Ha az abroncs belső szerkezete károsodott, a futófelületi szöglyuk elhelyezkedése és kis mérete önmagában nem teszi elfogadhatóvá a javítást.

5. Javítózsinór vagy kombinált javítóegység?

A két megoldás között lényeges különbség van.

Külső javítózsinór

A sérülési csatornába kívülről behelyezett javítóanyag. Gyors segítséget jelenthet, de nem biztosítja a belső szerkezet vizsgálatát és a belső légzáró réteg megfelelő helyreállítását. A Michelin nem ajánlja végleges javításként.

Kombinált javítóegység

A megfelelő javítórendszer egyszerre kezeli a sérülési csatornát és a belső légzáró réteget. A kombinált javítóegység jellemzően egy szárból és egy belső foltból áll. A szár kitölti a sérülési csatornát, a folt pedig a belső felületet zárja le. Ez a megoldás az USTMA, a Michelin és a Toyo javítási útmutatóiban is megjelenik.

6. A szög behatolási iránya is számít

A szög nem feltétlenül merőlegesen hatol az abroncsba. A ferdén behatoló tárgy hosszabb vagy eltérő irányú sérülési csatornát hozhat létre, ezért nem elegendő kizárólag a külső lyuk átmérőjét megmérni. A PREMA saját javítástechnológiai útmutatója a behatolási szög alapján is különbséget tesz a javítóegységek kiválasztásában. A dokumentumban szereplő 25 fokos választóhatár a PREMA saját technológiai előírása, nem minden javítórendszerre érvényes általános szabály.

7. A szöglyuk-javítás szakszerű munkafolyamata

  1. A sérülés külső azonosítása.
  2. A kerék biztonságos nyomásmentesítése.
  3. Az abroncs leszerelése a felniről.
  4. A külső és belső felület vizsgálata.
  5. A behatoló tárgy eltávolítása.
  6. A sérülés helyének, méretének és irányának meghatározása.
  7. A javíthatóság megállapítása.
  8. A megfelelő javítóanyag kiválasztása.
  9. A sérülési csatorna előkészítése.
  10. A javítóegység beépítése a gyártói technológia szerint.
  11. A javítás és a tömítettség ellenőrzése.
  12. Az abroncs visszaszerelése, előírt nyomásra állítása és a kerék kiegyensúlyozása.

A munkafolyamat részleteit mindig az adott javítóanyag gyártójának előírásai szerint kell elvégezni.

8. Mikor nem szabad javítani?

A javítás helyett abroncscserére van szükség, ha például:

  • a sérülés a váll- vagy nem engedélyezett oldalfali zónában található;
  • a sérülés meghaladja a megengedett méretet;
  • a karkasz vagy az övszerkezet károsodott;
  • az abroncs jelentős nyomásvesztéssel futott és belső károsodást szenvedett;
  • korábbi szakszerűtlen javítás látható;
  • a gyártó az adott abroncstípus javítását nem engedélyezi.

A Run Flat abroncsoknál külön gyártói javítási előírás szükséges.

9. Mit mond a magyar jogszabály?

Az 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet szabályozza a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeit. A rendelet külön nevesíti a gumiabroncs-javító tevékenységet, annak képesítési követelményeit, valamint a javításhoz szükséges eszközöket, berendezéseket és műszaki előírásokat.

A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 36. §-a a közúti használatra vonatkozó műszaki feltételeket határozza meg. Az M1 és N1 kategóriájú járműveknél a minimális profilmélység 1,6 mm. A két rendelet tehát más kérdést szabályoz: az egyik a javítási tevékenység feltételeit, a másik a jármű közúti használhatóságának műszaki feltételeit. Egyikből sem következik, hogy minden 6 mm alatti szöglyuk javítható lenne.

Gyakran ismételt kérdések:

1. Mekkora szöglyuk javítható a gumiabroncson? Több gyártói és szakmai útmutató 6 mm körüli maximális sérülési méretet alkalmaz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden ilyen méretű vagy kisebb sérülés javítható.

2. Javítható-e a gumiabroncs kívülről behelyezett javítózsinórral? A javítózsinór önmagában nem tekinthető a megfelelő, tartós javítás általánosan elfogadott módszerének. A belső vizsgálat és a megfelelő javítóegység alkalmazása szükséges.

3. Miért kell leszerelni a defektes abroncsot? Azért, mert a belső szerkezeten olyan sérülések is kialakulhatnak, amelyek kívülről nem láthatók.

4. Javítható-e a vállrészbe fúródott szög? A hagyományos futófelületi javítási módszer a vállrészre nem terjeszthető ki. A gyártói előírások alapján kell dönteni.

5. Javítható-e a Run Flat abroncs? Ez az adott abroncsgyártó előírásától és az abroncs használati előzményeitől függ.

Kapcsolódó cikkek:

Forrás: ETRO, USTMA, Michelin, Continental, Goodyear, Toyo, PREMA, 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet, 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet.

Kép: Illusztráció

Szerző: File Gábor


A szerzőről: File Gábor – gumiabroncs- és motorsport gumiabroncs szakértő

Több mint 40 éve dolgozik a gumiabroncs- és motorsport szakmában. Szakmai tevékenysége során a gumiabroncsok műszaki alkalmazásával, motorsport-abroncsokkal és fejlesztésükkel, valamint a gumiabroncs-ipar gyakorlati kérdéseivel foglalkozik.

Jelenleg Magyarországon a „gumiabroncsok szóvivője”. Jelenleg verseny- és motorsport-gumiabroncsok forgalmazásával és szakmai tanácsadással is foglalkozik.

A GumiPiac Magazin szakértőjeként célja, hogy a gumiabroncsokkal kapcsolatos műszaki újdonságokat, gyártói fejlesztéseket, teszteket és iparági változásokat szakmailag pontos, közérthető és gyakorlati szempontból is értelmezhető formában mutassa be.

A gumiabroncs teszteket itt találod >>>

Az új hírekről azonnal értesülhetsz Facebook oldalunkról is, – Kedveld!

Videó csatornánkon mindig fogsz találni valami érdekeset, iratkozz fel >>>

Instagram oldalunkat itt tudod figyelemmel kísérni >>>

Ezt olvasta már?

Gumiszerviz-tulajdonos elemzi az európai abroncspiac visszaesését és a gumiszervizek 2027–2030 közötti üzleti kilátásait.

Egyre nehezebb évek várhatnak a gumiszervizekre

Csökkenő abroncskereslet, erősödő négyévszakos piac, átalakuló import. Mit hozhat 2027–2030 a magyar gumiszervizek számára?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

5 × három =


This will close in 0 seconds