Hogyan kerülhető el az autó vízen felúszása (aquaplaning)

Az aquaplaning, más néven „vízen felúszás” vagy „felfutás”, számos baleset előidézője.

Ami jót tesz a mezőgazdaságnak, annak nem biztos, hogy örülnek az úton lévők. Ilyenkor eleve többen ülnek autóba, rosszabbak a látási viszonyok és ott van az az alattomos aquaplaning jelenség is.

Mi az aquaplaning?

Nagy esőzések után összefüggő vízréteg képződik az úton, amely megakadályozza az abroncsok úthoz tapadását. Az autó „felúszik”, bármit is teszünk, a kormányzási és fékezési erők csak a vízrétegre hatnak, az útra nem. Ennek következtében az autó ellenőrizetlenül sodródik, és elveszíti a tapadását.

Hol fordul elő az aquaplaning?

Statisztikai szempontból nézve az aquaplaning gyakoribb az autópályákon, mint a vidéki utakon. Ennek oka azonban nem az útburkolat minősége, hanem az a tény, hogy itt gyorsabban vezetünk. Az egyenetlen felület és az enyhe lejtés is hozzájárul az aquaplaninghez. A fő veszély a mélyedésekben, a kanyarokban, az aluljárókban és nyomvályúkban leselkedik ránk, vagyis szinte mindenhol, ahol a csapadékvíz nem tud gyorsan elfolyni, vagy ha nagy mennyiség esett, és időbe telik, míg elszivárog. 

Milyen sebességnél történik az aquaplaning?

 A jelenség előfordulása függ a vízmennyiségtől, a gumiabroncs típusától és egyéb külső körülményektől; ám 80 km/h sebességnél kisebb eséllyel fordulhat elő, mint 140 km/h-nál.

Hogyan viselkedik az abroncsunk aquaplaning esetén? És mit tehetünk mi?

A gumiabroncs futófelületén lévő profilok a víz elvezetésére szolgálnak. A gumiabroncs futófelületének többi része az úthoz tapad. Ha a gumiabroncs profilja kisebb, mint 4 mm, előfordulhat, hogy nem lesz elég hely a víz elvezetésére, az autó egyszerűen felfut a vízre. (A 3 mm mély futófelület általában védelmet nyújt a nyári gumiabroncsok esetén.) Téli gumiabroncsok esetén ennek azonban legalább 4 milliméternek kell lennie.

A jogszabály által meghatározott minimális profilmélységgel – amely jelenleg 1,6 milliméter – átmegyünk a műszaki vizsgán, de az aquaplaning során ennek ára lesz.

Gumiabroncs szélessége: minél szélesebb a gumiabroncs, annál több vizet kell kiszorítania. Ezért a széles gumiabroncsoknak természetesen nagyobb a hajlandósága az aquaplaningra. Néhány gyártó speciális profilokat fejlesztett ki, amelyek mérsékelik a veszélyt, de a kockázat továbbra is magasabb, mint egy keskeny abroncsnál.

A gumiabroncs nyomása: Minél alacsonyabb a gumiabroncs nyomása, annál nagyobb az aquaplaning veszélye. Ilyenkor ugyanis az abroncs szétterül, szélesebb lesz.

Milyen figyelmeztető jelei vannak?

Először is, kapcsoljuk ki a rádiót, ha erősen esik: a sárvédő felől érkező hangos zaj egyértelmű figyelmeztetés. A feltűnően sima kormányzás is azt jelzi, hogy valami történik. Az egyik fontos figyelmeztető jel, ha az elektronikus stabilitási program (ESP) jelzőfénye elkezd villogni. (Amikor már tartósan jelez a jelzőfény, akkor már régen nincs megfelelő tapadás.) Ha a fordulatszám felpörög, miközben az autó sebessége nem nő, azt jelenti, hogy a gumiabroncsok nem tapadnak megfelelően. Persze ilyenkor már csúszik az autó. Ezt valószínűleg észre sem veszi a sofőr, mert már lecsúszott az útról.

Segít az ESP és az ABS?

Valamelyest igen. De ezek a segédrendszerek csak akkor működnek, ha még van tapadás. Azaz, ha az aquaplaning csak egyetlen kereket érint, az ESP kontrollálhatja a másik 3 kereket, és így stabilizálhatja a járművet.

A jármű tömege befolyásolja az aquaplaninget?

Tele van a kocsi utasokkal, a csomagtartót is megraktuk – egyébként is egy városi terepjárót vezetünk – mi baj lehet? Hiszen ez nagyobb erővel tapad, nem? Sajnos egyáltalán nem. Tanulmányok kimutatták, hogy a jármű tömege csak csekély mértékben befolyásolja az aquaplaninget. Ami segíthet: ha az ideiglenesen megnőtt terheléshez igazítjuk az abroncsok nyomását!

Hogyan viselkedjünk aquaplaning esetén?

Az ellenőrizetlenül csúszó autó maga a horror, minden autós rémálma. Ilyen pillanatokban a reflexek erősebben működnek, mint a tudatos parancsok. De van néhány szabály, amelyeket, ha fejben tartunk, kézben tarthatjuk a helyzetet:

Ne akarjunk hirtelen kormánymozdulatokkal korrigálni! Miért? Az aquaplaning olyan, mintha az autó a levegőben úszna. Ha közben eltekerjük a kormányt, ám a gépkocsi pár tizedmásodperccel később ismét „talajt fog”, végre fogja hajtani a kívánt manővert: azaz kanyarodni akar, elránt bennünket oldalra.

Ugyanez érvényes a fékre is: finoman lassítsunk, ne fékezzünk hirtelen!

• A kormányt mindkét kézzel tartsuk!
• A gázról lassan, óvatosan vegyük le a lábunkat, a sebességet fokozatosan csökkentsük!
• Lépjünk a tengelykapcsoló- magyarul a kuplungpedálra!
• Ellenőrizzük rendszeresen a gumiabroncsokat: elegendő a futófelület-mélysége? Megfelelő a gumiabroncs nyomás? Mit mondanak a tesztek az általunk használt abroncsokról? Érdemes megfontolni egy magasabb minőségű gumiabroncs-szett vásárlását is.
• Ellenőrizzük a lengéscsillapítókat! A törött lengéscsillapítók nemcsak a vezetési kényelmet csökkentik, hanem az aquaplaning-et is veszélyesebbé teszik.
• Az autópályák sebességkorlátozó táblái alatt gyakran láthatunk egy kiegészítő táblát, ami arra akar utalni, hogy nedves útburkolat esetén ajánlatos jelentősen mérsékelni a sebességet.

Véleményem szerint a biztonságos autózáshoz, így az aquaplaning elkerüléséhez nagymértékben hozzájárul a rendszeresen ellenőrzött, jó minőségű, megfelelő nyomásra felfújt abroncsok használata, és a teljes értékű, a felszerelttel megegyező méretű és mintázatú pótkerék, amely egy defekt esetén kompromisszummentes megoldást nyújt.

Az új hírekről azonnal értesülhetsz Facebook oldalunkról is, – Kedveld!

Instagram oldalunkat itt tudod figyelemmel kísérni >>>