
A finn Nokian abroncsgyártót nem véletlenül tartják a téli gumik egyik koronázatlan királyának, az északi elhelyezkedésükből kifolyólag ugyanis a cég már a kezdetektől fogva autentikus körülmények között tudja tesztelni legújabb találmányait, illetve technológiai újdonságait. Nem véletlen tehát, hogy a cég élen jár a téli gumikkal kapcsolatos legnagyobb újdonságok tekintetében, így például ők voltak az elsők, akik nem csak az általános tapadással, illetve az aquaplaning jelenséggel kezdtek el alaposabban is foglalkozni, illetve felvenni vele a harcot, hanem ezzel egyetemben a latyakos útszakaszok által jelentett veszélyt is felismerték, az újabb technológiákkal pedig megpróbálták ki is küszöbölni azt. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis nem csak vizes, hanem latyakos úton is megtörténhet az aquaplaning jelenség, amit a Nokian először egy új névvel illetett, így megszületett a slushplaning, avagy a latyakra való felfutás problémája, ami ellen a finnek természetesen azonnal megkezdték a felkészülést, illetve az újabb technológiák kidolgozását. Mindez azt követően történt, hogy a Tamperei Egyetem szakemberei egy 2008-as vizsgálatban kiderítették, hogy a latyakos felületen ötszörösére növekszik a halálos balesetek valószínűsége, hiszen a téli gumik többsége csak az aquaplaningra van felkészítve, a slushplaningra már nincs.
A Nokian azonban ezen a téren is előrelépést álmodott meg, így valós problémaként fogalmazták meg a veszélyt, miszerint a gumiabroncsok latyakos út esetén is elveszíthetik a kapcsolatot, ezáltal a tapadást az úttesttel, mindez pedig már 50 kilométer per órás sebességnél előfordulhat – szemben az aqupalaning jelenséggel, amihez a legtöbb mérés és optimális körülmények esetében általában 80 kilométer per óra a kritikus határ. Amennyiben pedig a gumik nem tudnak érintkezni az aszfalttal, vagyis megszűnik a tapadás, mert az út és az abroncs közé egy latyakréteg került, a féktáv akár radikális mértékben is megnövekedhet. Ehhez pedig nem kell, csak egy átlagosnak tekinthető, mintegy 4 centiméteres vastagságú latyakréteg ahhoz, hogy veszélyhelyzet alakuljon ki. Ennél is nagyobb a baj a Nokian szerint, ha sávváltásra kerül sor, hiszen ilyen esetben a sávok közé az autósok akár 10 centiméteres latyakréteget is felhalmozhatnak. Mivel a latyak a szimpla vízhez mérten sokkal sűrűbb összetételű, ezért eltömítheti a gumik lamelláit, és sokkal nehezebben ürül ki onnan, mint a víz, ami így az abroncs tapadását negatív irányban befolyásolja.
A Nokian már évekkel ezelőtt bejelentette, hogy szeretnének úttörői és éllovasai lenni a slushplaning elleni harcban, éppen ezért az általuk gyártott téli gumikat már több mint 15 éve tesztelik latyakos útszakaszokon is, új technológiáikkal pedig egyre nagyobb sikert érnek el ebben a harcban. Mérnökeik ugyanis egyedülálló módon, mind hosszanti, mind oldalirányú hatásait mérik a latyaknak egy abroncsteszt során, így átfogó értékekkel tudnak meglépni komolyabb fejlesztéseket is.
Magyarországi vezérképviselet: Marso Kft.