TPMS I rész: a jogszabályoktól a technológiáig

GumiPiac Magazin | TPMS szakmai cikksorozat – I. rész

Mi az a TPMS? Ismerje meg a kötelező alkalmazás jogi hátterét, a direkt és indirekt rendszerek működését és a gumiszervizek feladatait!

Kapcsolódó témák:

• TPMS I. rész – A keréknyomás-ellenőrző rendszerek szabályozási háttere.
• TPMS II. rész – Direkt és indirekt TPMS: működés és különbségek.
• TPMS III. rész – A direkt TPMS-szenzorok felépítése és szervizelése.
• TPMS IV. rész – Szenzorazonosítás, programozás és betanítás

Azonnali szakértői megjegyzés: A TPMS olyan elektronikus biztonsági rendszer, amely a gumiabroncsok nyomásvesztését figyeli, és veszélyes vagy jelentős nyomáscsökkenés esetén figyelmezteti a vezetőt. Két alapvető technológiai megoldása létezik: a direkt rendszer, amely kerékenként elhelyezett nyomásérzékelőkkel mér, valamint az indirekt rendszer, amely elsősorban az ABS kerékfordulatszám-érzékelőinek adataiból következtet a nyomásvesztésre. Az európai szabályozás nem kizárólag egyetlen technológiát ír elő, hanem meghatározott működési és teljesítménykövetelményeket támaszt.

Miért vált kötelezővé a keréknyomás-ellenőrzés?

A modern személyautók biztonsági rendszerei között ma már természetesnek számít a TPMS, vagyis a Tire Pressure Monitoring System. A keréknyomás-ellenőrző rendszer feladata, hogy menet közben figyelje a gumiabroncsok nyomását, és figyelmeztesse a vezetőt, ha valamelyik kerékben jelentős nyomásvesztés következik be.

A TPMS azonban nem csupán egy újabb elektronikus kényelmi funkció. Bevezetését közlekedésbiztonsági, gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok indokolták. Megjelenése egyúttal a gumiszervizek munkáját is megváltoztatta: a kerékcsere és a gumiszerelés mellett egyre fontosabbá vált az elektronikus érzékelők diagnosztikája, programozása és szakszerű karbantartása.

De milyen jogszabályok vezettek a TPMS elterjedéséhez? Milyen technikai megoldásokkal teljesítik a gyártók az előírásokat? És mi a különbség a két alapvető rendszer között?

Miért vált szükségessé a TPMS?

A helytelen guminyomás közvetlenül befolyásolja az abroncs működését. Az alacsony nyomás növelheti a gördülési ellenállást, fokozhatja a hőképződést, megváltoztathatja a kormányozhatóságot és a fékezési tulajdonságokat, valamint gyorsíthatja az abroncs károsodását.

A hagyományos nyomásellenőrzés kizárólag a vezető rendszeres közreműködésével működik. Ha az autós nem ellenőrzi időben a nyomást, a nyomásvesztés hosszabb ideig észrevétlen maradhat. A TPMS ezt a problémát kívánja mérsékelni: folyamatos vagy rendszeres elektronikus felügyeletet biztosít, és menet közben figyelmeztetést ad.

A TPMS európai jogi háttere

A rendszer kötelező alkalmazásának egyik legfontosabb jogalapja az Európai Parlament és a Tanács 661/2009/EK rendelete volt, amely a gépjárművek általános biztonsági követelményeit szabályozta. A rendelet 9. cikkének (2) bekezdése előírta, hogy az M1 kategóriájú járműveket pontos keréknyomás-ellenőrző rendszerrel kell felszerelni. A rendszernek figyelmeztetnie kellett a vezetőt, ha bármelyik abroncsban nyomásvesztés következett be.

A bevezetés két fontos időponthoz kötődött:

• 2012. november 1.: az új járműtípusok jóváhagyásánál már követelmény volt a TPMS.
• 2014. november 1.: az újonnan forgalomba helyezett M1 kategóriájú járműveknél általánossá vált a kötelező felszereltség.

A szabályozás kezdetben elsősorban a személygépkocsikra összpontosított.

Az UNECE R64 és az UNECE R141 szerepe

Az európai követelmények műszaki hátterében az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) előírásai is meghatározóak voltak.

Az UNECE R64 a TPMS korábbi jóváhagyási követelményeit tartalmazta.

Ezt követte az UNECE R141, amely a járművek TPMS-rendszereinek jóváhagyására vonatkozó részletes követelményeket határozza meg. Az előírás 2017. január 22-én lépett hatályba. Hatálya az M1 kategóriájú, legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb tömegű, valamint az N1 kategóriájú járművekre terjed ki, a szabályban meghatározott feltételekkel.

A jelenlegi európai szabályozási keretben a 2019/2144/EU rendelet váltotta fel a korábbi 661/2009/EK rendeletet. Az új szabályozás 5. cikke a TPMS-re vonatkozó általános követelményeket is rögzíti, és a rendszernek úgy kell működnie, hogy alacsony abroncsnyomás mellett ne lehessen egyszerű újrakalibrálással eltüntetni a figyelmeztetést.

Milyen műszaki megoldásokkal teljesíthető az előírás?

A jogalkotó nem kizárólag egyetlen technológiai megoldást tett kötelezővé. A gyártók két eltérő működési elv közül választhatnak.

1. Direkt TPMS – közvetlen nyomásmérés

A direkt rendszer minden ellenőrzött kerékben külön elektronikus érzékelőt alkalmaz. A szenzor közvetlenül méri az abroncs belső légnyomását, és a korszerű megoldások a hőmérsékletet is figyelik. A mérési adatokat a kerékben elhelyezett elektronika rádiófrekvenciás kapcsolaton keresztül továbbítja a jármű vezérlőegységének.

A rendszer fő elemei:

• nyomásérzékelő;
• hőmérséklet-érzékelő;
• elektronikus vezérlőegység;
• rádiófrekvenciás adó;
• energiaellátást biztosító elem;
• járműoldali vevő és feldolgozó elektronika.

A vezető a műszerfalon figyelmeztetést kaphat, a fejlettebb rendszerek pedig az egyes kerekek nyomásértékeit is megjelenítik.

2. Indirekt TPMS – közvetett nyomásellenőrzés

Az indirekt rendszer nem használ a kerékben elhelyezett külön nyomásérzékelőt. A működés alapja az a fizikai összefüggés, hogy a nyomásvesztés megváltoztatja az abroncs gördülési sugarát. Emiatt az adott kerék fordulatszáma eltérhet a többi kerékétől. A rendszer az ABS kerékfordulatszám-érzékelőinek adatait elemzi, és algoritmusok segítségével következtet az esetleges nyomásvesztésre.

A fejlettebb indirekt rendszerek a kerék rezgési és rezonanciajellemzőit is elemezhetik. A rendszer előnye, hogy nincs szükség külön, kerékbe szerelt, elemmel működő nyomásszenzorokra. Ugyanakkor nem szolgáltat közvetlen nyomásmérési adatot.

Direkt vagy indirekt? A két technológia összehasonlítása

Szempont	Direkt TPMS	Indirekt TPMS
Nyomásmérés	Közvetlen	Közvetett
Kerékben lévő szenzor	Igen	Nem
ABS-adatok használata	Nem alapkövetelmény	Igen, jellemzően
Nyomásérték kijelzése	Lehetséges	Általában nem
Hőmérsékletmérés	Lehetséges	Nem közvetlenül
Elemcsere	Szenzortól függően szükséges	Nincs kerékszenzor-elem
Szerelési kockázat	Szenzorsérülés lehetséges	Nincs külön szenzor
Szervizdiagnosztika	TPMS-eszköz szükséges lehet	Járműdiagnosztika és kalibrálás

Mit jelent mindez a gumiszervizek számára?

A direkt TPMS elterjedése új feladatokat hozott a gumiszervizek mindennapi munkájába. A szerelőnek már nemcsak a gumiabroncs és a felni állapotára kell figyelnie, hanem a szenzor épségére, azonosítójára, elemállapotára és kommunikációjára is. A szakszerű munkavégzés része lehet a szenzorok előzetes kiolvasása, a megfelelő szerelési technológia alkalmazása, a szükséges tömítőelemek cseréje, valamint az új érzékelők programozása és a jármű rendszerének újratanítása.

Indirekt TPMS esetén a helyes guminyomás beállítása után a gyártó által előírt inicializálási vagy kalibrálási eljárást is el kell végezni, amennyiben azt a jármű megköveteli.

Fontos: a TPMS nem helyettesíti a hagyományos guminyomás-ellenőrzést. Az autósnak továbbra is rendszeresen, megfelelő nyomásmérővel kell ellenőriznie az abroncsok nyomását.

Tévhit vagy valóság?

Tévhit: minden TPMS-rendszerben található elektronikus nyomásérzékelő a kerékben.
Valóság: az indirekt TPMS a jármű ABS-érzékelőinek és más menetdinamikai adatainak elemzésével működik, külön kerékszenzor nélkül.

Tévhit: a TPMS kiváltja a rendszeres guminyomás-ellenőrzést.
Valóság: a TPMS figyelmeztető rendszer, nem helyettesíti a kézi nyomásellenőrzést és a karbantartást.

GumiPiac Magazin szakmai következtetése

A TPMS kötelezővé tétele jelentős technológiai változást hozott a gumiabroncs-szervizelésben. A kerék ma már nem pusztán mechanikai egység: elektronikus érzékelők és a jármű vezérlőrendszereinek együttműködésével működő rendszer része. A gumiszervizek számára ezért a TPMS-ismeret nem kiegészítő tudás, hanem a korszerű kerék- és abroncsszervizelés egyik alapvető követelménye.

Három fontos tanulság

1. A TPMS bevezetésének elsődleges célja a nyomásvesztésből eredő közlekedésbiztonsági kockázatok mérséklése.
2. A direkt és indirekt TPMS eltérő technológiai elven működik, de mindkettőnek teljesítenie kell a vonatkozó jóváhagyási követelményeket.
3. A korszerű gumiszerviznek a mechanikai szerelés mellett az elektronikus diagnosztikára és a TPMS-rendszerek szakszerű kezelésére is fel kell készülnie.

A GumiPiac Magazin TPMS szakmai cikksorozatának következő része: Direkt vagy indirekt TPMS – melyik rendszer hogyan működik?

---

File Gábor Gumiabroncs szakértő, a gumiabroncsok szóvivője info(kukac)gumipiacmagazin.hu Telefon: 06305620602.

A szerzőről: File Gábor – gumiabroncs- és motorsport gumiabroncs szakértő

Több mint 40 éve dolgozik a gumiabroncs- és motorsport szakmában. Szakmai tevékenysége során a gumiabroncsok műszaki alkalmazásával, motorsport-abroncsokkal és fejlesztésükkel, valamint a gumiabroncs-ipar gyakorlati kérdéseivel foglalkozik.

Jelenleg Magyarországon a „gumiabroncsok szóvivője”. Jelenleg verseny- és motorsport-gumiabroncsok forgalmazásával és szakmai tanácsadással is foglalkozik.

A GumiPiac Magazin szakértőjeként célja, hogy a gumiabroncsokkal kapcsolatos műszaki újdonságokat, gyártói fejlesztéseket, teszteket és iparági változásokat szakmailag pontos, közérthető és gyakorlati szempontból is értelmezhető formában mutassa be.

A gumiabroncs teszteket itt találod >>>

Az új hírekről azonnal értesülhetsz Facebook oldalunkról is, – Kedveld!

Videó csatornánkon mindig fogsz találni valami érdekeset, iratkozz fel >>>

Instagram oldalunkat itt tudod figyelemmel kísérni >>>